Azt mondta ma egy ismerősöm, hogy szép ez az új honlap, de elég ciki, hogy a blogon 4 évvel ezelőtti bejegyzések vannak. Elkezdtem magyarázkodni, hogy tudod, most lett készen a honlap, még sok rajta a javítanivaló, nem volt időm újakat írni, elég sok dolgom volt mostanában… Aztán meghallottam magam kívülről. Mire nincs időm? Megmutatni a világnak, ami most bennem van? Senkit sem érdekel, mi volt 4 évvel ezelőtt. Az embereket az érdekli, hogy most mit tudok hozzáadni az életükhöz.
Felnéztem az égre. A felhők sem várnak a tökéletes pillanatra, megmutatják magukat, úgy, ahogy vannak, és továbbvonulnak. Sosincs tökéletes pillanat, ha arra várunk, mikor jön el. Mert minden pillanat tökéletes.
„Start before you’re ready.”
Néhány évvel ezelőttről itt visszhangzik a fülemben ez a mondat. Marie Forleo, a B-school megálmodója mondta egy előadásában. „A világnak szüksége van arra a különleges ajándékra, ami benned van” – tette hozzá, és én kétkedve ízlelgettem magamban ezt a gondolatot.
Egész addigi életemben arra törekedtem, hogy minden, amit kiadok a kezemből, tökéletes legyen. De tökéletesnek lenni fárasztó. És unalmas. És közben izgalmas ötletek esnek áldozatul a tökéletesség hajszolása miatt egyre fogyó időnek.
Szóval felnéztem az égre, és megígértem magamnak, hogy belevágok. Mielőtt lemegy a nap, megírom az új honlapom első blogbejegyzését.
És te? Miről maradsz le a tökéletesség utáni hajszában? Mi az az egy dolog, amit már régóta szeretnél megvalósítani, de a mindennapok megszokása eddig felmentést adott neked? Mi az az egy dolog, amibe ma belevágsz, még akkor is, ha nem érzed magad felkészültnek rá? A tökéletesség hajszolása kifogás a kivárásra vagy felismerés a cselekvésre?
Ne várj. A most most van.
