A legutóbbi levelem után, amiben arról írtam, hogy a pozitív gondolkodás önmagában még nem garantálja a változást, Andrikó Éva azt kérdezte tőlem, hogyan rúgjuk fenékbe önmagunkat akkor, amikor nem jön sehonnan sem egy töltés. Köszönöm Éva, hogy továbbgondoltad, és feltetted az egyetlen logikus kérdést.
Először is, nem vagyok Harry Potter, ne várj tőlem varázsigét. A saját személyes tapasztalásaimat tudom megosztani veled.
Talán emlékszel a korábbi gondolatmenetre. Arról írtam, hogy mivel a test memorizálja a múlt élményeit, amint változtatni szeretnél, a tested ellenáll annak, hogy a számára oly ismerős, bár negatív érzéseket lecserélje. Még ha rossz is valami az életedben, azt legalább már megszokta a tested. A változás ellen pedig tiltakozni fog. Így a bevésődött negatív érzések újrateremtik a múltat. Nincs az a pozitív gondolkodás, ami az idegsejtek szintjén rögzült negatív érzéseket semlegesíteni tudja. De ha a pozitív gondolkodás sem segít, akkor mi a megoldás?
Az elengedés.
Erre mondod most azt, hogy köszönöm szépen, könnyű ezt mondani, de hogyan kell csinálni.
Mielőtt az elengedésről beszélnénk, még van a folyamatban egy roppant fontos nulladik lépés. A döntés. El kell döntened, hogy nem akarsz ott maradni, ahol vagy. El kell döntened, hogy ki akarsz lépni, el akarsz mozdulni, új utakat akarsz keresni. Nem baj, ha nem tudod, hogyan tovább. A lényeg a döntés, hogy ezt nem akarom.
Feldmár András így fogalmaz erről: „Jobban kell félned attól, hogy beledöglesz abba, amiben vagy, mint amennyire félsz attól, hogy belesétálsz az ismeretlenbe.”
A változás mindig egy döntéssel kezdődik, a döntést pedig a cselekvés legitimálja. Mi a titka a cselekvésnek? Vágj bele akkor is, ha még nem érzed magad felkészültnek rá.
A döntés meghozatala és a cselekvés között van az elengedés. Az elengedést úgy képzeld el, mint egy hókotró, ami letakarítja előtted az utat, hogy könnyebben és biztosabban tudj rajta haladni.
Az elengedés sokáig egy misztikus fogalom volt a számomra. Ma már úgy tapasztalom hogy nem más, mint egy mentális áthangolás. Felismerem azt az érzést, ami akadályoz, és kiadom a parancsot az irányítóközpontnak az agyban, hogy szabaduljon meg ettől az érzéstől.
Erre a legjobb idő az ébredés és elalvás körüli pár perc, amikor az álom és az ébrenlét határán vagyunk. Nagyon jól működik az elengedés meditatív állapotban, és nagyon jó technika az ÉFT is, ami az én személyes kedvencem. Azért szeretem, mert nem kell hozzá meditatív állapotba kerülni. A kívánt információt egy egyszerű mozdulatsorral el tudjuk juttatni az agyba a test meridiánjain keresztül.
Az elengedés olyan, mint amikor annyira szorongatsz egy tárgyat a kezedben, hogy az öklöd szinte kifehéredik, aztán egyik pillanatról a másikra elengeded.
Megkönnyebbülsz. Azt veszed észre, hogy jön egy ismerős helyzet, amiben azt a bizonyos negatív érzést szoktad érezni, és már nem ugrik görcsbe a gyomrod.
Mi benned az a negatív érzés, amit a legszívesebben elengednél most? Képzeld el, hogy ez az érzés egy pillangó, amit a két kezedben tartasz. Széttárod a kezed, és a pillangó tovaszáll.
Szeretettel:
Emese
